A hagyományos és az e-könyvek rajongótábora egyaránt nagy, hiszen közös bennük az olvasás szeretete. De vajon melyik oldal a környezetbarátabb?

Az írás, a nyelv és a ránk maradt történelmi dokumentumok, töredékek felbecsülhetetlen értékkel bírnak. Olyan hidat képeznek a múlt-jelen-jövő tengelyén, amely nemcsak a történetünket, de a gondolatainkat, az irányzatokat és a fejlettségünket is megőrzik, közvetítik. Ha pedig szóba kerülnek a könyvek, máris felmerül két fontos kérdés: mennyit olvasunk egy hónapban vagy évben, és vajon milyen formában tesszük ezt. Érdekes adalék, hogy az első magyarországi nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája) 544 éve készült el és 10 példányban maradt fenn a mai napig. A Google 2010-es számításai szerint pontosan 129 864 880 könyv volt a világon, vagyis mostanra biztosan átlépte a 130 milliót. A világ legnagyobb könyvtára, a Library of Congress pedig 470 nyelven, 23,892,068 könyvvel rendelkezik.

Milyen árat fizetünk?

Ezek hatalmas számok, de jól megmutatják milyen hatással is van kultúránkra a könyv maga. Sokan kongatták a vészharangokat már a könyvkiadás és az olvasás kapcsán, és úgy tűnik, részigazságok, illetve elfogult vélemények között nehéz igazságot tenni. Másfelől viszont kimondható, hogy egy minőségi és olvasási szokásokat érintő átalakulás is zajlik. Ez pedig főként arról szól, hogy az online tartalmakat és olvasást tekintve az információszerzés kerül fókuszba, összecsipegetett morzsákhoz hasonlóan. A megértés, a mélyebb elemzés, memorizálás és tanulás tekintetében, valamint kikapcsolódás terén viszont a nyomtatott könyvek maradnak az első helyen.

Sokunknak a könyv olyan, mint egy jó barát, akivel bármit meg lehet beszélni, bármiről mesél, és öröm hallgatni. Képes felvidítani, megnyugtatni, elgondolkodtatni, tanítani, és ha éppen az szükséges szembesíteni, tükröt tartani elénk. De vajon mit kezdünk Cicero híres mondásával a digitális korszakban, az e-könyvek idejében?

Egy szoba könyv nélkül olyan, mint a test lélek nélkül.

És annak a lelkével mi a helyzet, akinek könyvek százai, ezrei lapulnak egy e-könyv olvasóban, tenyérnyinél alig több helyet foglalva így a polcon vagy az asztalon?

A könyv-dilemma

A környezetre gyakorolt hatás, az ökológiai lábnyom (vagy a szénlábnyom) tekintetében is komoly viták dúlnak, hogy a hagyományos könyvek vagy a digitális könyvolvasók a szerencsésebbek-e ebből az irányból. Ha számadatokat keresünk, ugyanúgy találhatunk becsléseket, mint ahogy pontos tanulmányokat is. Itt kétfelé kanyarodhatunk el. Az egyik irány az ökológiai dilemma, a környezetünkre, a természetre gyakorolt hatás, vagyis az a kérdés: „zöldebb-e” az elektronikus könyvolvasó vagy sem? A másik kérdés arról szól, hogy az agyunk a memóriánk és összességében a testünk mit szól a digitális formátumhoz, és miért kedveli jobban a tapintható, szagolható, kézzel fogható oldalakat tartalmazó könyveket.

Vegyük alapul azt, hogy egy család háztartásában átlagosan kb. 6-800 könyv van, ami megközelítőleg 1 tonna papírt jelent. Ennek előállításához komoly mennyiségű erőforrás és nyersanyag szükségeltetik, nagyjából: 410 m³ víz, 1700 kg fa, 720 kWh energia, emellett pedig mészkő, klór és kén. Ha Magyarországot tekintve szeretnénk mindebbe belegondolni, a teljes könyvforgalom kb. 45 milliárd Ft/év, aminek legnagyobb részén – a tudományos és az ismeretterjesztő könyvek mellett – a szépirodalmi alkotások osztoznak, és hozzávetőleg 12-14000 könyv jelenik meg évente. Ilyen mértékben is gondolkodhatunk, hiszen nem egy könyv sorsa a tét, hanem egy bolygóé.

Valóban környezetbarát?

Gyakran hangoztatott nézet, hogy az e-könyv olvasó környezetbarát, hiszen egyetlen fát sem kellett kivágni érte. Ez a gondolatmenet azért is hibás, mert számos egyéb hatást és összetevőt kihagy. Nick Moranaz, az Oxford University Press korábbi munkatársa cikkében arról értekezik, hogy egy e-olvasó előállítása, tárolása, kiszállítása (esetleges javítása) csak az első lépés. Az eszköz emellett folyamatos feltöltést is igényel, valamint szükség lehet egyéb eszközökre is, hogy az elektronikus formátumú könyvet letöltsük, átmásoljuk. Vagyis a számítógép vagy az okostelefon is bekerül a képbe. Emellett egy háztartásban több olvasó is lehet, ezáltal is növelve a környezetre gyakorolt hatását. Vagyis egyetlen e-könyv olvasó nagyjából 100 papírkönyvnek felel meg, ha az üzemben tartását és az elkészítéséhez kapcsolódó költségeket is beleszámoljuk.

Hulladék vagy haladás

A digitális eszközök élettartama jó esetben 2 év (gyakran még ennyi sem), újrahasznosításuk pedig meglehetősen problémás. Vagyis a kukában végzik mérgező e-hulladékként, akkor is, ha még üzemképes, jól működik. Mert itt az új, frissebb, még többet tudó vagy egyszerűen csak a sorozatban egy számmal előrébb tartó eszköz. A világ pedig azon munkálkodik, hogy a legújabb, a legjobb kelljen nekünk, hiszen az „elavult” tavalyi eszköz már a múlté. És ugyanezt az üzenetet kaptuk meg a „kidobandó” tárgy megvételekor tavaly is, és ezt fogjuk jövőre is. Nagyjából 5 év alatt lehetne egyenlőségjelet húzni a nyomtatott könyv és az elektromos könyvolvasó között terhelés tekintetében. Ennyi idő alatt azonban már újabb kütyüt vásároltunk, és lehet nem csak magunknak. Több tucat olvasó márka van a piacon, de a mutatók szerint az Amazon (a Kindle forgalmazója) és az Apple legalább 1 millió eszközt adott el hetente.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyomtatott könyv gyártása ne hagyna komoly ökológiai lábnyomot maga után. Az előállítás igen, de a használat már nem. A könyv nem „eszik” erőforrásokat és – ha végigtekintünk egy antikváriumban – évtizedekig őrzi a benne foglaltakat. Ilyen formában bármikor újra felhasználható. Problémát esetleg az jelenthet, ha egy kedves kötetünk újrakiadása gyönyörűen kinéző, új borítóval bír, netán valami kis extrát is tartalmaz. Ilyenkor elgondolkodik az ember a cserén, de a régebbi példány ettől még ajándékozható, eladható marad. Vagyis nagyrészt rajtunk múlik az eszközeink és a könyveink sorsa is, legyen szó bármelyik formátumról. És a döntéseink a környezetünkre is hatással vannak. Jobb, ha fellebben a fátyol, és tisztázzuk magunkban: a könyveink nem csak a lapjaikkal és történeteikkel tanítanak minket, de a sorsukkal is.

A képek forrása: hdwallpaperpics.org, theecoguide.org, img.buzzfeed.com