Közösségi média, chatelés, pornó, játék, ismerkedés, vásárlás, blogolás, alternatív valóságok - ezekre, és még ezer másra használjuk a virtuális világot, miközben a 100 évvel ezelőtt élt emberhez hasonlóan, igyekszünk eligazodni az élet útvesztőiben.

De mindezen belül mi nevezhető normálisnak, és hol esünk túlzásba?

Te is keresed az egyensúlyt az offline és online életed között?

Az online és offline életünk közötti határ mára elhalványult, ennek pedig pozitív hozadéka ugyanúgy lehet, mint ahogy problémákat is okozhat. A kérdés legtöbbször az: Hogyan kerülhetek egyensúlyba a magánéletemben és a munkámban? A válasz mindig egyénre szabott, hisz mindannyiunknak megvan a magunk története.

Mára a mindennapjaink egyre több területén van jelen a virtuális világ, ráadásul ez a trend egyre csak növekszik, ezért az elzárkózás vagy sodródás helyett jobb, ha tudatosan értékeljük és alakítjuk a digitális világ ránk gyakorolt hatását, miközben az egyéni és az életkori sajátosságokat egyaránt figyelembe vesszük.

Milyen témákban segíthetek neked?

A hozzám fordulók nagy része olyan problémákkal és kérdésekkel keres meg, amelyek a szexualitás, szerelem, párkapcsolat, életvezetés témakörein belül az online tevékenységekhez is kapcsolódnak.

Úgy érzed, lenne miről beszélgetnünk?
Ha kérdésed van,vedd fel velem a kapcsolatot az alábbi elérhetőségeim bármelyikén.

email: kapcsolat@villanyigergo.hu
mobil: +36 70 559-4574

Mániás Progresszió

Mániás progresszió

Rendhagyó, interaktív előadások a digitális pszichológia és a mindennapok összefonódásáról - A-tól a Z generációig és tovább.

Az esemény a bevezető előadás után a közönséget is bevonó interaktív együtt gondolkodás jegyében zajlik tovább. A részvevők kérdezhetnek, elmesélhetik történeteitek, ütköztethetik eltérő nézőpontjaikat. Együtt találunk válaszokat.

Tovább

Villányi Gergő vagyok, pszichológiai tanácsadó.

Miért lettem pszichológiai tanácsadó?

Mindig szívesen és kíváncsian hallgattam másokat. Egy idő után észrevettem, hogy egyre többen fordulnak hozzám, akár olyan problémáikkal is, amikről addig még senki mással nem tudtak, vagy nem mertek beszélni. Felelősséget éreztem az ilyen beszélgetések során elhangzott kérdéseim és meglátásaim hatásával kapcsolatban, ezért hamar elkezdtem beleásni magam a pszichológia különböző területeibe. Már a kezdetektől úgy gondoltam, hogy a kölcsönös bizalom kialakulása mellett nagyon fontos, hogy minden beszélgetésben tanulhatunk is egymástól a tapasztalataink, gondolataink és érzéseink révén.

Tovább
  • Túl messze van Anglia?

    Túl messze van Anglia?

  • Az interneten védtelenek a titkaid – Interjú Keleti Arthurral

    Az interneten védtelenek a titkaid – Interjú Keleti Arthurral

  • Melegvérű – A te véred van olyan jó, mint az enyém?

    Melegvérű – A te véred van olyan jó, mint az enyém?

  • Ünnepi Könyvhét 2017

    Ünnepi Könyvhét 2017

  • Porto – A vég kezdete, a kezdet vége

    Porto – A vég kezdete, a kezdet vége

  • Miért nem instázik Marika néni? – A generációk története

    Miért nem instázik Marika néni? – A generációk története

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6

Cikkek-Írások

Kíváncsi vagy a Szexualitással és Párkapcsolattal kapcsolatos, vagy a Digitális világ okozta problémákra és a róluk alkotott véleményemre? Érdekelnek Életvezetési megoldások vagy a Kultúra megszállottja vagy? Akkor a Cikkek-Írások bejegyzéseim neked szólnak.

  • Barátaiddal egy jó buliban töltődsz fel vagy inkább elvonulsz és olvasól egy jó könyvet? Logikusan, észérvek alapján döntesz vagy a megérzéseidre hagyatkozol? Racionalistának vagy Idealistának tartod magad? Mit gondolsz Hadvezér vagy Bajnok típus vagy? Esetleg Alkotó vagy Ellenőr típus?

    Rengeteg kérdés, amire megvannak a válaszok. Töltsd ki a 72 eldöntendő kérdésből álló MBTI tesztet, s a végén megtudod milyen típus vagy, mik a jellemzőid, milyen munka illik hozzád, milyen vagy a szexualitás terén és milyen típusú személyiség illik hozzád.

    Felkészültél? Akkor irány a teszt és ismerd meg magad mégjobban!

Nemrég cserélték le a nagy kék közösségi oldal smiley jeleit, és kicsivel korábban pedig a hangjelzéseket, többek között az üzeneted érkezett nevűt is. Furcsa volt, fanyalogtunk, aztán megszoktuk, talán meg is szerettük. De az, hogy megjegyeztük, az biztos. Olyan jelzéssé vált, amitől odakapjuk a fejünket, kiugrunk az ágyból, és amiért az ajtóból is visszafordulunk.

Hiszen valami jött! Valami új, valami érdekes! Aztán persze lehet, hogy kiderül olyan írt ránk, akivel beszélni sem akarunk. Vagy nincs is igazi mondanivalója, csak unatkozik. Esetleg az elköszönés után ismét elköszönt. De a dopaminlöket már szétfröccsent az agyunkban, a kilátás, hogy valami kis izgalom morzsa – ismét – a miénk lehet, ott van. És hát ki tudja? Hátha valami csodás hírt kapunk, még szerelmet is vallhat nekünk valaki, esetleg kiderül: egy írásunk rangos elismerésben részesült! Lássuk be, az utóbbi felsorolásra vajmi kevés esély van és itt nem szkeptikus vagy pesszimista akarok lenni. Realistának lenni egyre nehezebb a MOST világában, ahol a pillanat alatt elérhető (és reagáló!) ember az etalon. Csak éppen nem éri meg a kapkodás és a visszafordulás sem.

Vajon hol, és mennyire uralkodnak az új szokások mindazon, ahogy viselkedünk, reagálunk? Ha minden szokás kérdése, akkor megváltoztatható, alakítható és tetten is érhető. Csak épp vannak rejtőző, automatizmusként működő gondolatok és szokások, és vannak feltűnőbbek. Vagy épp olyanok, amik gondot vagy örömet okoznak, és ennek tudatában is vagyunk. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy ha elmélyült kutatást, keresést igénylő feladatom van, vagy épp a tevékenység flow-jába igyekszem merülni, kikapcsolok minden zizegő és egyéb módon jelző dolgot. A Facebookot becsukom a böngészőben, és az e-maileket figyelő oldalt is. A telefonról pedig kikapcsolom a wifit. Már ennyi is elég sokszor, hogy az értesítések és egyéb „életbevágó” jelzések ne tördeljék szét és zavarják meg a munkámat. Vagy ha éppen olvasok, zenét hallgatok, gondolkodom valamin. De még egy baráti beszélgetést se. Mert a figyelem – akár elismerjük, akár nem – kincs. Sőt, úgy tűnik egyre nagyobb értéke lesz, hiszen annyi felé kellene (?) osztani. Ha pedig egy helyre fókuszáljuk, lassan csodabogárrá válunk másokhoz viszonyítva. Én pedig szeretnék még jó ideig csodabogár maradni.


A képek forrása: bp.blogspot.com