Barion Pixel

A legfontosabb kérdés, hogy szerethetőnek és értékesnek gondolod-e magad? Életed hátizsákjában mintákat, „programokat”, szűrőket viszel magaddal, és nem mindegy, hogy ezek mit üzennek Neked, Önmagadról, a világról és a többi emberről.

De mindezen belül mi nevezhető normálisnak, és hol esünk túlzásba?

Te is keresed azt az életet, amit már nem a múlt terhei és a jelen akadályai határoznak meg?

Megoldásokat, működő recepteket keresünk és az egész életünket ezekből igyekszünk felépíteni. Időnként azonban kiderül, hogy ami addig hasznosnak bizonyult, mostanra már hátráltat. Ami korábban segített, most ellened dolgozik. Szeretnéd, ha mindez megváltozna?

Vannak olyan kérdések, amik új színben mutatnak meg dolgokat, de egy külső szemlélő nézőpontja is sokat segíthet. Milyen gondolatok kísérik a mindennapjaidat? Hogyan látod a világot és miként viszonyul a környezeted Hozzád?

Milyen témákban segíthetek neked?

A hozzám fordulók olyan problémákkal és kérdésekkel keresnek meg, amelyek az életvezetés, az önismeret vagy a párkapcsolat témaköreibe esnek. Emellett az online tevékenységek (közösségi oldalak, internet, okostelefon, videojátékok) és a mindennapok összefüggéseire is egyre nagyobb fókuszt helyezek, hiszen a digitális világ a hétköznapok szinte minden részébe beszűrődik.

Úgy érzed, lenne miről beszélgetnünk?
Ha kérdésed van,vedd fel velem a kapcsolatot az alábbi elérhetőségeim bármelyikén.

email: kapcsolat@villanyigergo.hu
mobil: +36 70 559-4574

Villányi Gergő vagyok, pszichológiai tanácsadó.

Miért lettem pszichológiai tanácsadó?

Mindig szívesen és kíváncsian hallgattam másokat. Egy idő után észrevettem, hogy egyre többen fordulnak hozzám, akár olyan problémáikkal is, amikről addig még senki mással nem tudtak, vagy nem mertek beszélni. Felelősséget éreztem az ilyen beszélgetések során elhangzott kérdéseim és meglátásaim hatásával kapcsolatban, ezért hamar elkezdtem beleásni magam a pszichológia különböző területeibe. Már a kezdetektől úgy gondoltam, hogy a kölcsönös bizalom kialakulása mellett nagyon fontos, hogy minden beszélgetésben tanulhatunk is egymástól a tapasztalataink, gondolataink és érzéseink révén.

Tovább

Cikkek-Írások

Kíváncsi vagy a Párkapcsolatokkal vagy a Digitális világ okozta problémákkal kapcsolatos írásaimra és arra hogyan látom ezeket a témákat? Érdekelnek Életvezetési megoldások vagy a Kultúra megszállottja vagy? Akkor a Cikkek-Írások bejegyzéseim biztosan érdekesek lesznek számodra!

  • Barátaiddal egy jó buliban töltődsz fel vagy inkább elvonulsz és olvasol egy jó könyvet? Logikusan, észérvek alapján döntesz vagy a megérzéseidre hagyatkozol? Racionalistának vagy Idealistának tartod magad? Mit gondolsz Hadvezér vagy Bajnok típus vagy? Esetleg Alkotó vagy Ellenőr típus?

    Rengeteg kérdés, amire megvannak a válaszok. Töltsd ki a 72 eldöntendő kérdésből álló MBTI tesztet, s a végén megtudod milyen típus vagy, mik a jellemzőid, milyen munka illik hozzád, milyen vagy a szexualitás terén és milyen típusú személyiség illik hozzád.

    Felkészültél? Akkor irány a teszt és ismerd meg magad még jobban!

Milyen az, amikor egyszerre szól egy film hozzánk és rólunk? Oly sokat elárul magáról előre, és mégis meglep, megráz és elgondolkodtat. De csak épp annyira, hogy a moziteremből kijövet még 1-2 óráig befelé is figyeljünk. És ne ijedjünk meg attól, amit találunk.

Enyedi Ildikó legutóbb 1998-ban jelentkezett nagyjátékfilmmel (Simon Mágus), és a nevéhez olyan csodálatos alkotások fűződnek, mint a Bűvös vadász és Az én XX. századom, amellyel Arany Kamera-díjat nyert Cannes-ban. Hatalmas várakozás és sok izgalom előzte meg a berlini filmfesztivál díjátadóját, de megérte: 42 év után a Testről és lélekről lett a második magyar film, ami – sok egyéb elismerés mellett – Arany Medve-díjat nyert.


Szembe jön a valóság

Felsóhajtunk: bárcsak így lenne, úgy lenne. És megyünk tovább a mindennapi teendőink végeláthatatlan sorában. Egyik hét telik a másik után, a világ pedig úgy érezzük, nem rejteget már meglepetéseket. Kiszámíthatóvá vált. És talán kissé szürkévé is? Meghasonlás ez, keserűség, beletörődés, vagy ez az élet rendje?

A szereplők a hétköznapi emberek életével és munkakörével vonulnak be a történetbe – a távolság, a keretek és a vágóhíd világa a szerepet mutatja csak meg, az embert oly kevéssé. A színek pedig csak a vérvörös és a betonszürke mentén tűnnek fel, és a professzionalitás érdektelen homályába burkolják a Testről és lélekről elejét. Mégis tudunk már valamit, és ott csillog a kíváncsiság a szürke falakon túl. Talán egy erdőben, talán a patak partján, a szarvasok szemében. A kétféle párosujjú patás, a szarvas és a szarvasmarha is éli a maga életét, bár ez utóbbi inkább bevégzi. Lehetséges egyáltalán érzékeny történetet írni egy olyan munkakörhöz, ami állatok lemészárolásával és feldolgozásával teszi hozzá a maga részét a világunkhoz? A véres valóság, az álombéli valóság összekeveredése pedig azt sejteti, hamarosan felborul a rend, a ráció pedig immár nem elegendő iránymutatóként.

A sejtések és a részletek által felvezetett merev valóságból lassan bontakozik ki az emberség, a sebezhetőség, az érzelmek kuszasága és az, hogy az élet sokkal több réteggel borul ránk, mint sokszor sejtjük. Még ott is, ahol a legtöbben mindent elkövetnek, hogy egyszerű kérdéseket és még egyszerűbb válaszokat találjanak. Mert legbelül mindenki érzi, hogy ez lassú haldoklás csupán. A lehajtott fej, a felemás érzések, a sötét szobákban hallható sóhajtások mind ugyanarról árulkodnak: valami hiányzik. Valaki hiányzik.

Te álmodsz engem vagy én téged?

A szeretetlenségbe tényleg bele lehet halni. Persze nem azonnal, de évek alatt, lassan fonnyadva, lassan megkérgesedve. Ha nincsen remény, akkor az egyhangúság is megfelelőnek tűnik. A két főszereplő pedig nehezített helyzetből indul. Vagy nekik csupán ennyi jutott? A lebénult kar simogatni, érinteni tudna, a kommunikálni és érezni alig képes elme és szív pedig szintén béna, de ez a bénultság valahol mélyen, nagyon mélyen rejtőzik, és csak lassan olvad a jégburok. Legbelül mégis él bennük egy akarás, ami először formát sem ölt, de a sokat emlegetett álom mégis hidat kovácsol közöttük. A híd viszont émelyítő, ködbe vesző mélység felett vezet át, rozoga, bizonytalan rajta a lépés, és nemcsak rá kell lépni, de a közepén lehet csak találkozni egymással.

Hiába gondolunk a megkérgesedett szívű lemondásra, vagy a rezzenéstelen arcok tömegére, ilyen törékenyek és sebezhetőek vagyunk belül. És mégis keressük a magunk hídját, ami egyszerre rémiszt halálra és önt el reménnyel is. Küzdünk, latolgatunk, méricskélünk, kívül is, belül is. Ez az érzékenység, ez a keresés a Testről és lélekről legszebb üzenete. Mert a szereplők kiválasztásával, a történettel, a helyszínnel Enyedi Ildikó ráérzett valamire, ami egyszerre misztikus és hétköznapi is. Ami transzcendens és nagyon is emberi, miközben nekünk mesél – önmagunkról is. És egy szívszorító összegzés marad csak a végére: magányosnak lenni nehéz, igazán szeretni még nehezebb, de a legnehezebb hagyni, hogy a másik szeressen minket úgy, ahogy vagyunk.

Ajánljuk:

  • az emberi sorsok iránt érdeklődőknek
  • a misztikus és a valóság összekapcsolódását kedvelőknek
  • azoknak, akik szeretik az elgondolkodtató filmeket

Nem ajánljuk:

  • ha nem viseled jól a sötét hangulatot
  • ha nincs kedved embereken, sorsokon gondolkodni
  • ha a művészfilm szó említésére is elmenekülsz

A képek forrása: port.hu, mozinet.hu