Barion Pixel

A pozitív pszichológiai kutatások lerombolják a boldogság elérése köré szőtt álindokok többségét. Hogy mik ezek, és miért nem éri meg bedőlni a meséknek? Cikkünkből kiderül – megdöntjük a mítoszokat!

A pszichológia hosszú évtizedekig foglalkozott a problémák, bajok gyökerének megtalálásával, valamint az okozott betegségek, állapotok gyógyításának lehetséges módjaival. A 2000-es évek kezdetén újfajta irányzatként jelent meg a pozitív pszichológia, amely azt tűzte ki céljául, hogy a betegségek okai és a patológia helyett az emberi élet kellemes aspektusaival foglalkozzon. Így terjedt el a Csíkszentmihályi Mihály nevével fémjelzett Flow-elmélet, hangsúlyt és figyelmet kaptak a tehetségkutatások, a boldogság és elégedettség mértékét vizsgáló tanulmányok.

Fontossá vált az élet minőségét befolyásoló tényezők megfigyelése, valamint az, hogy az összegyűjtött tudás és az ezek alapján létrehozott gyakorlatok miként ültethetők át a mindennapi életbe. Mindez sokat segíthet, hogy élhetőbb, kiegyensúlyozottabb és tudatosabb életet élhessünk. A boldogsággal kapcsolatos elképzeléseink, gondolataink nagyon sok forrásból eredhetnek. Családunk, barátaink, környezetünk, munkatársaink és kultúránk történetei mind olyan forrást jelentenek, melyből kialakult egy kép, egy rendszer a fejünkben arról: Mi a boldogság? Hogyan érhetjük mi is el? Mitől lehetnénk boldogok?

Mi határozza meg a boldogságot?

Boldogságmítosznak hívjuk azokat az elképzeléseket, melyek elfogadhatónak, ésszerűnek tűnnek annak a meghatározására, mi okozza a boldogságot az életünkben. Ezek olyan mértékegységnek, elveknek tűnnek, melyek alapján a boldogságunkat, a boldogságunk forrásának értékét lemérhetjük. Mégis legtöbbször tévedünk.

1. számú mítosz:

A boldogságra „rá kell találni”

Vagyis a boldogság valami távoli, rejtélyes, (legtöbbször) elérhetetlen állapot. Alapvetően nem birtokoljuk, nincs hozzáférésünk, és szerencsés események, találkozások, változások sorozata szükséges hozzá. Nagyon árulkodó a grafikon a képen: 40% nagyon jelentős része az egésznek, ha belegondolunk, mekkora hatással lehetünk a saját életünkre. A boldogság nem egy külső tényező, hanem bennünk van, és tudatos stratégiák, gyakorlatok, tettek révén (erről később ejtünk szót) fejleszthető. Mindez általánosságnak, légből kapott álbölcsességnek hangozhat, de a pozitív pszichológia kutatásainak több mint egy évtizede alatt minden jel arra mutatott, hogy a boldogság nem egy pont az életünkben, amit elérünk vagy sem. Nem is cél, ami ha „megvan”, akkor hátradőlve élvezhetjük életünk végéig. A boldogság egy állapot, hozzáállás, mindannak a tudatos észlelése, ami bennünk és körülöttünk zajlik – olyan megközelítési mód, amely hosszú távon tesz a boldogság érzéséért.

A boldogságért tehát tenni kell, elérése nagyrészt rajtunk múlik, és nem a tökéletes párkapcsolaton, a világ legjobb munkahelyén vagy hatalmas családi házon és autón (ez a rész 10%-ot határoz meg hosszú távon). Mindez természetesen segíthet abban, hogy boldognak érezzük magunkat, de idővel elvesztik a csillogásukat, ha csak ezekből tudunk meríteni.

2. számú mítosz:

Akkor leszünk boldogok, ha megváltoztatjuk az életkörülményeinket

A körülmények boldogságérzetünknek mindössze 10%-áért felelősek. Pontosan ezért vezethet tévútra az az elgondolás, hogy a körülmények megváltozása tartós boldogságot eredményez. A legtöbb ilyen fantázia így kezdődik: „Boldog leszek, ha……….”, esetleg „Majd boldog leszek, amikor ……….”. Belegondolva, bármilyen újdonságot megszokunk idővel. Megszokjuk a körülményeket, adaptálódunk az újdonságokhoz is, természetessé válnak, idővel pedig elavulttá vagy rutinná.

Ez persze nem jelenti azt, hogy egy új autó vásárlásának, egy bimbózó szerelemnek, kellemesebb lakóhelynek nincs hatása ránk. Viszont hajlamosak vagyunk túlértékelni a forrást, és sokszor olyan meggyőződések rabjaivá válhatunk, hogy az életünk – korábbi – nagyon boldog időszaka soha többé nem ismétlődik vagy ismétlődhet meg. Egy hosszabb külföldi út, a gyermekkor évei, egy sokáig boldog, de elmúlt párkapcsolat emlékeibe merülve olyan érzésünk lehet, hogy a boldogság azon szintje csak arra az időszakra vonatkozott, és már nem érhető el.

Ezzel szemben a boldogságunkat meghatározó tényezők nem tűntek el, hiszen (pont ezeknek az élményeinknek köszönhetően) nagyon sok tapasztalatunk van a múltból azzal kapcsolatban, hogy mi tesz minket boldoggá. Mindez elérhető és megvalósítható, ha úgy döntünk, tudatosan teszünk is érte.


A képek forrása: pixabaye.com