Nem is gondoltad volna, hogy a neved titkos jelentése alapján, ha elolvasod ezt a 10-es listát, akkor rájössz, hogy a 3-as rád is 1000% igaz és itt van még 5 trükk amivel... (Na, gyerünk, klikkelj már!)

Mikor a cikkre kattintottál nem is gondoltad, hogy hamarosan kiderül az, amit mindig is tudni akartál, de sosem merted megkérdezni! Borzalmas, rettenetes, iszonyú módon bánnak emberekkel az interneten és ennek te is tanúja lehetsz most, hiszen ide jöttél, hogy tudást kapj, ami felvértez ez ellen és így már meg tudod védeni magad és a szeretteidet ettől az új fenyegető szörnyűségtől, ami milliók életét teheti tönkre akár már holnap!

Az előző kis bevezető 437 karakter terjedelmű és az égvilágon semmiről nem szól. De hangzatos, beugrató és figyelemfelkeltő. Akár még a vérnyomást is megemeli kicsit – kérje ki orvosa gyógyszerésze véleményét! Komolyabbra fordítva, most néhány másodpercet elpazaroltam az életetekből, de vállalom, ugyanis pont ez az a jelenség, amiről a cikk nagyrészt szólni fog.

Tudod mivel játszol?

Nézd meg a lenti képet és magadban jegyezd meg azt a 3-at ami leginkább érdekes számodra. Ha esetleg egyik sem nyerte el a tetszésed, akkor gratulálunk, máris megkaptad a „Nem dőlök be ostoba játékoknak” trófea arany fokozatát. Ha a gyémánt fokozatot is szeretnéd, akkor olvass tovább.

Az emberek nagy százaléka szereti a kérdőíveket. Emögött részben az a tudásvágy áll, hogy kiderítsünk magunkról valami új és érdekes dolgot. A személyiségtesztektől a legegyszerűbb „mit mond el rólad a kedvenc színed?” jellegű játékokig mind azt ígérik, hogy mélyebb önismerettel, több tudással állunk fel az asztaltól. Ezek nagy része persze illúzió, elnagyolt általánosítás, de van még egy oka annak, miért is vonz minket ennyire ez a kérdezősdi. Szeretünk válaszolni, hiszen minden kérdés azt jelenti, hogy ránk figyelnek, érdekesek vagyunk és a figyelem középpontjába kerültünk. Ugyanezt a helyzetet hozza elő egy randi vagy ismerkedés és egy sajtóinterjú is.

A közösségi médián terjedő kvízek készítői ezzel minden bizonnyal tisztában vannak. És őszintén, mi baj lehet abból, ha megnézzük, melyik mitológiai lény vagyunk, vagy mit jelent a nevünk, esetleg a profilképünk alapján valójában honnan származunk és melyik ország való nekünk?

Ismerőseink falán is látjuk ezeket az izgalmas játékokat és az eredményeket – persze, hogy kíváncsiak leszünk, részünkre mit tartogat az online varázsgömb.

Igaz ugyan, hogy a nagy részét nem vesszük komolyan, de a kíváncsiság mellett éppen ezért szórakoztató is mindez. És ki akarna egy vicces, jópofa játéknak ellenállni, ami ráadásul új, érdekes dolgokat mesél róla? Hiszen a többiek is csinálják, akkor csak jó lehet!

A Cambridge Analytica botrány után hamar kiderült, hogy csaknem 120 millió felhasználó adatait szórták szét ilyen és hasonló játékok a neten, és akik ezek gyűjtögetésével, (illegális) felhasználásával foglalkoznak, azok nagyon is jól jártak. Vessünk egy pillantást a legnépszerűbb kvíz oldal legkeresettebb kérdőíveire és lássuk be, ez sokat elmond az emberek átlagos színvonaláról, és valahol meg is tudjuk érteni őket. Érdekes, csillogó, vicces és…és… és most már tudom, milyen csodás jelentése van a nevemnek. Derítsd ki te is, és egy füst alatt azt is, hogy Disney hercegnőként melyik Harry Potter karakter lennél!

Muszáj ráklikkelned!

Beszélgessünk kicsit a clickbait vagyis a kattintásvadász címekről is. Ez a cikk is majdnem olyat kapott, de mégiscsak képmutatás lett volna, igaz? Bár a forgalomért és a látogatottsági statisztikáért mindent!

Az online manipuláció is a szociálpszichológia régóta ismert trükkjeivel dolgozik. Belógattak valami izgalmasat, de fogalmunk sincs mi lehet az? Azonnal ki kell, hogy derüljön, aztán persze legyintünk, hogy ezért aztán kár volt. Írtam is egy listát a leggyakoribb trükkökről: a 3-astól tényleg eldobod az agyad (!!!) majd és kíváncsi vagyok az 5-ösnek beugrottál-e korábban! Valahogy így működne a dolog.

Egyfelől egyre kijjebb tolódik az ingerküszöbünk, vagyis hangzatos, érzelmekre ható és befejezetlen információ masszát kell az arcunkba vágni, hogy a belénk huzalozott pszichés rendszerek rávessék magukat. A Zeigarnik vagy cliffhanger-hatást a sorozatok is előszeretettel alkalmazzák. Mindig felmerül az utolsó pillanatban egy új szál vagy esemény, aminek a kifejtése majd a következő részben történik meg, vagy az új évadban.

A hatás lényege, hogy jobban emlékszünk a befejezetlen dolgokra, mert az agyunk szeretné a teljes képet átlátni, így ha befejezetlen marad valami, az piszkálni fog minket és tovább marad aktív emlék.

A figyelemfelkeltő (Nem is gondolnád, mi történt miután ez az ember hazaért a feleségéhez) és a befejezetlen (Egy új netes trükk, ami ráadásul…) információ folytatásért kiált, és egy klikkelés igazán kis ár azért, hogy megnyugodjunk. Hiszen ott a nagy titok a klikken túl, elérhető távolságban, csak ki kell nyújtanunk a kurzorunk hozzá és ránehezedni arra az egy szem gombra.

A rettentő, borzalmas, hihetetlen, elképesztő, utolérhetetlen szavak is mind erős érzelmi töltettel bírnak, vagyis fontosnak tűnnek. Ezeket a szavakat normális esetben nem szórnánk szét bármire, tehát az agyunk még mindig jót akar nekünk, ha magas prioritásúnak gondolja az ehhez hasonló címeket. Úgyhogy bátran kijelenthetem, hogy ez egy borzalmasan fontos és hihetetlenül jó cikk, és így is kellene reklámozni!

Hinni szeretnél?

A fake news, a photoshop és a deepfake világában örömteli hír, hogy se a szemünknek, se az információnak nem hihetünk, de még a Dr. nevű szakértőknek sem feltétlenül. A neten blogot indítani nem nehéz dolog és bárki önjelölt szakértője lehet szinte bármilyen témának. Főleg ha elég agresszívan és hangosan osztja az észt. Ez az influencerek világát is erőteljesen megosztja, amibe még generációs feszültségek és különbségek is vegyülnek.

A kamu oldalak a fentebb felsorolt és részletezett eszközök széles palettáját alkalmazzák, ráadásul nem szokásuk forrást és hivatkozásokat közölni. Ez már önmagában intő jel lehet, ugyanis két dolgon múlik főleg, hogy eligazodjunk az online információ-tsunami világában, ahol jól tudjuk, minden megtalálható és annak az ellenkezője is.

A hitelesség kiderítése az első feladatunk, ami forrás, hivatkozás, bibliográfia hiányában nem mindig lehetséges. Ilyenkor jön képbe a kételkedés, mint vezérszál – ha nem vagyunk biztosak benne, ha gyanús, ha túl jól hangzik, akkor döntsünk a kevésbé káros oldal javára: ne higgyük el és keressünk tovább.

Marketingre, némi felhajtásra a legjobb és leghitelesebb oldalaknak és cikkeknek is szükségük van (még ezen cikk esetében is!), de a kamu oldalak nagy dózisban és fullba tolják a kretént. Hogy a látogatószám és a klikkelések számának növelése a cél, vagy tudatos félrevezetésről van szó, az már vérmérséklet kérdése, de hasznunkra válik, ha nem egy forrásból tájékozódunk. Ha ugyanolyan gondolkodású emberekkel és híroldalakkal vesszük körbe magunkat, könnyen a buborék-hatás (filter bubble) közepén találjuk magunkat – vagyis semmi más nem jut át, mint az, ami megerősít minket abban, mindent jól látunk és gondolunk. A változatosság szemfelnyitást, széles látókört és kritikai gondolkodást eredményezhet, ami sokaknak félelmetes és fájdalmas élmény, igyekeznek is elkerülni.

Egyre több figyelmet kap az a tény, hogy online is vigyáznunk kell magunkra. Itt is átverhetnek, kizsebelhetnek, visszaélhetnek a jóhiszeműségünkkel, de a tudatos felkészülés és a szabályok minél szélesebb körű ismerete megóvhat minket. Úgyhogy, ha hasznos dolgokat olvastál itt, küldd el a barátaidnak, iratkozz fel, kövess, lájkolj, ossz meg, szívecskézz, plakátold ki a kerületet ahol laksz, hangosbemondóval autózz körbe a cikket dicsérve és mindenkinek jó lesz. Legfőképp nekem!


Forrás: ipon.hu